„Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet. Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom. Istennél van segítségem és dicsőségem, erős sziklám és oltalmam az Isten.” Zsolt 62:5-7
Ez egy bizalomének, amely nagyon jól kifejezheti a mi érzéseinket is. Azért szeretem nagyon a zsoltárokat, mert olyan érzésekkel van tele, amit én is érezni szoktam, átéltem.
Nagy szüksége van mindenkinek a bíztatásra, különösen mostanában, amikor olyan sok helyzet van, ami elcsüggeszthet, lelkileg kimeríthet. Első hallásra kicseng ebből a zsoltárból egy rövid kis szó: csak. Hat versben is szerepel. Ez nem egy ellenkező szó („Miért?” kérdésre egy „Csak”), hanem kizárólagosságot jelent – egyedül, CSAK. Nincs más mód, nincs más hely, ahol az ember megtalálhatná az igazi békét, nyugalmat, reménységet és szabadítást – csak és kizárólagosan Istennél. Ezt vagy elhisszük vagy nem…
Csak Istenben nyugszik meg és csendesül el a lélek. Ez a világ nagyon zajos. Állandóan pörög. Az ember feje tele van olyan információval, ami csak úgy rázúdult, és nincs ideje pihenni az agynak. Túl sok a fölösleges infó. S mivel nehéz (vagy nem is lehetséges) mindegyiket feldolgozni, ezért sok ember olyan fáradtnak, kimerültnek, nyugtalannak érzi magát. Hiányzik az igazi csend, csendesség. Sokan időhiányban szenvednek, ezért nyugtalanok. Keresik sokan a nyugalmat, de nem találják. Lehet, hogy te is próbálkoztál már a csend és a nyugalom keresésével:
– otthonodban – de sokszor bömböl a TV, a rádió; sírnak a gyerekek; veszekednek a szülők – nem igazán van csend és nyugalom.
– szórakozásban – a barátok társaságában; zene hallgatásában; alkohol vagy más drogok (azaz pótszerek) használatában.
– ösztönök kiélésében – mert „ez segít kikapcsolódni” – mondod.
Talán néha mégis nyugodtnak érzed magad, de újból és újból elveszted ezt az érzést, ezért keresed. Amikor nincs ott a szívben, akkor az ember még nyugtalanabb, mert van helyette más érzés – feszültség, aggodalom, félelem, idegesség.
Vajon most mi uralkodik a szívedben? A csend és a béke, vagy a nyugtalanság érzése? Teljesen nyugodt vagy minden felől, vagy bánt valami? Nem fáradt a szíved/a lelked? Talán az idegeid kezdenek kimerülni, mert annyi minden elveszi a csendet és a nyugalmat. Az eredmény: szinte minden kis apróság ki tud borítani. Mennyire vagy stresszes mostanában?
Milyen jó, hogy az Isten azt mondja: van megoldás, de csak Nálam. Próbáld ki, hidd el! (Szent) Ágoston egyházatya így vall: „Te Uram, úgy teremtettél bennünket, hogy szüntelenül vágyakozzunk te utánad, és nyugtalan a mi szívünk mindaddig, amíg tebenned meg nem pihen”.
Csak Istenben! Sehol máshol, de Benne, Nála, Vele igazi nyugalmat talál a szív. Érezted már azt a nyugalmat, ami a nehéz helyzetben is megnyugvás, a félelmekkel teli helyzetben is békesség, a szorongásban mennyei erő? Ha igen, akkor legyél érte hálás – drága kincs ez. Ha nem, akkor próbáld ki – Istennél megtalálható, kérd el Tőle, és megadja. De ne csak akkor kérd, amikor már ott a baj! Kérd minden napodra!
Ha Istennél keresed a nyugalmat – megkapod.Isten nélkül azonban sohase lesz nyugodt az életed. Rajta kívül semmi sem fog neked igazi nyugalmat adni: se a pénzed, se a barátaid, kapcsolataid, se a szüleid közelsége, se az alkohol, se a drog vagy egy szál cigi („azért szívok/iszok, mert ettől megnyugszom”). Egy ideig megnyugtatnak ezek, de jól tudod, hogy egy ideig. Amíg hat a szer. Aki cigizik, piál, vagy drogozik az mind idegbajos lesz előbb vagy utóbb.
Aki viszont Istennél keresi a nyugalmat, annak lelke az Úrban nyugodva pihen. Ez nem jelenti, hogy nincsenek aggasztó körülmények, veszedelmek, háborúságok. Ezek megmaradnak, de a rossz körülmények ellenére megvan az Isten gyermekének a békessége. Mint amikor a viharban a kismadár ül a fészkén, várva, hogy elmúljon a vihar – ez az igazi nyugalom.
Sipos József