„Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk.” (Pilinszky János)
Advent négy hete az elkönyvelt Krisztus-várás időszaka. Ekkor minden ugyanazt hirdeti: közeledik. Már majdnem együtt a család, magaslik a karácsonyfa, gőzölög a bejgli. A világi dolgok azt mondják: majdnem itt van. A túlvilági azonban ezt állítja: már itt van. Ragyog az arc, csillog a szem, s a szív Isten szeretetével töltődik meg.
Az ünnepi láz bár ne a végeláthatatlan listákról, az őrült hajtásról és a mindenre való igyekvésről szólna! Annak ellenére, hogy körülötted minden úgy rohan, te állj meg egy percre! Láss túl a téged körülvevő forgatagon, tekints feljebb, s a bensődet egyre inkább formáld a Krisztus-várás, a Krisztus-eljövetel gondolatához!
A karácsony a küszöbön áll. Nemsokára a Csendes éj kedves dallama hangzik a templomokban, kántáló gyerekek és felnőttek kopognak be a házak ajtaján… azonban a három nap elteltével mindez elmúlik. De a Te ünnepednek ne szakadjon vége: meghitt, csöndes vágyakozásod egyszerűen váljon életérzéssé!
