Béke: 404 error – not found!

Forgatag az élet, s nincs benne sem pihenő, sem nyugalom. Végtelen rohanás egy-egy gondtalan óra vagy üres perc nélkül. A nehézségek, a bajok, az aggódnivalók egymást érik a küszöbön. A mindennapok, a gondolatok zsúfoltak. A  számtalan feladat óriási hegyként tornyosul elém, s nyugtalanság, hánykolódás uralja a lelkemet.

A kis emberek szürke hétköznapjai sem mentesek a viharoktól és a harcoktól. Ugyanúgy van félelem, kétségbeesés mindannyiunk életében. Az egyik pillanatban még híre sincs a bajnak, a következőben meg a béke hamvait sem találjuk már.

Ahogy ebben a világban, a lelkemben sincs csönd, sem béke. Megállíthatatlan örvényként áramlik be a világ fájdalma, a háború súlya, az élet gyötrelme. Hatalmába kerít a káosz, és belém fészkel. Itt lappang bennem a nyugalom és reménykedés helyén a zűrzavar. Már-már kitör, és nem tudom, hogy hol találnék megoldást.

Bárcsak valahol ezen a Földön tapasztalható lenne a békés harmónia! Egy csöppnyi megnyugvás. Egy kis idill. (A világ zajából kiszakadva elbújnék kicsit egy csöndes helyen, ha lehetséges…)

Az Úr közbelép:

„Csak Istennél nyugszik meg a lelkem, Tőle kapok reménységet!” (Zsoltárok 62,2)

Időbe telik, míg a háborgó, riadt szívem felfogja a rég ismert igét. Lassan hatni kezd csöndes szava: „Csak Istennél… Tőle kapok.” Hiába minden emberi erőlködés, földi megoldás. Legyen szó akár külső háborgattatásokról, akár belső viharokról, csak Isten tud megajándékozni a béke és a megnyugvás érzésével. Egyedül Isten képes a lelkembe csöndet parancsolni.

Újra rá kellett jönnöm: az ige szava nem levegőbe beszélés, hanem lelkekbe suttogás. Mindig célba talál, és soha nem felesleges. Mindig tudja, mikor mire van szükségem. Szent kiszámíthatatlanságában csodálatos meglepetéseket szerez. A lelkem ujjong. Idebenn már nem a káosz a bérlő. Az Élő Szó visszaköltözött.

Hadd legyen a lelkünk egy olyan hely, ahol élhet az ige! Ahonnan belső és külső viharok esetén meríteni lehet. Ami nyugtathat és aggaszthat, ha kell. Ami békét ad még a legbékétlenebb időszakokban is. Hadd váljon a lelkünk mások számára az Isten forrásává!

Baranyi Eszter