Most akkor boldog vagy?!

„A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.” (Példabeszédek 17,22)

Böjti időszakban vagyunk, és sokan sokféleképpen éljük ezt meg, ahogyan azt Beccy bejegyzésében is olvashattátok. Nagyon jól leírta, hogy mennyire gondban vagyunk mi keresztyének, hogy hogyan is böjtöljünk, mit vonjunk meg magunktól, egyáltalán megvonjunk-e valamit?

Nem tudom, hogy te, kedves TeSó, böjtölsz-e, és ha igen, akkor hogyan. A kérdés neked is szól: boldog vagy?

Ebben az időszakban sokan Facebookon keresztül is próbálnak különböző praktikákat megosztani, hogy hogyan lehetne böjtölni, mert az olyan jó, noha közben depressziósak, feszültek lesznek, ahogyan azt a böjthöz kapcsolódó legtöbb kép is sugallja. Pedig a Szentírás egyetlen helyen sem írja, hogy Krisztusért essünk mély letargiába. A korinthusiakhoz írt második levelében Pál azt mondja, hogy a világ szerinti szomorúság az a halálba vezet és egyedül az Isten szerinti szomorúság az, ami üdvösségre való (7,10), ami viszont nem magamutogató és nem vág fel, hanem csendes és reménnyel teli.

Böjtben tulajdonképpen adakozunk. Az időnkből, az energiánkból, a lelkünkből és egész életünkből. Nem a szomorúság kell hát, hogy látszódjon rajtunk! Nem sanyargatásként kellene megélnünk ezt a negyven napot, hanem hálával és örömmel. Boldogoknak kellene lennünk, hiszen azt az időt, amit eddig más dolgokkal töltöttünk el, most Vele gazdagíthatjuk meg. Ujjonganunk kellene, mert napról napra többet és többet adhat számunkra kegyelméből a mi Mennyei Atyánk a mi Megváltónk érdeméért. Ezért Jánossal együtt mondom én is, hogy (talán) „Így most ti is szomorúak vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek” (János evangéliuma 16,22).

Zilahi Réka