Éppen a leghosszabb éjjelből ébredtünk fel a mai napon.[1] Emlékszem ezeknek a napoknak a nyomorúságosan gyorsan telő óráira még iskolás koromból. Amikor sötétben keltem fel és sötétben értem haza. Ilyenkor még a nappal sem igazi nappal.
Nem csodálkozom, hogy szinte minden nép és minden vallás éppen erre a sötét időszakra időzítette a fényünnepeit. Nemrég ért véget a zsidó Hannukah. Épp, hogy befejeződött Mohamed születésének napja, aki az iszlám szerint a Korán fényt adó üzenetét hozta a földre. A kelták pedig a dicsőséges Napnak, Yulet-nek szenteltek ünnepet régen éppen ezekben a napokban. Valahogy mi, emberek vágyunk a fényre, a sötétség eloszlására és a világosság megjelenésére. Így, ezekben a sűrű éjszakákban, amikor a nappal sem több, csak pislogó homály, még fokozottabban vágyjuk, hogy elérkezzék A Fény.
„Én vagyok a világ világossága!” – mondja Jézus. Aki tündököl a világ sötét égboltján keresztül is. Aki uralkodik a borús boltozaton örökkön örökké. Akinek fénye Övéin keresztül ömlik erre a világra. Aki minden homályt eloszlat már most, s majd egykor teljesen, és helyébe örök, tiszta, vakító uralmat hoz mindeneknek.
[1] December 21-e a téli napforduló napja. Ilyenkor a leghosszabb az éjszaka egész évben.
