„A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet” (1János 4,18)
Gyakran megesik velünk, hogy egyszerűen csak beérjük a jó, nemes cselekedetek gondolatával és a megvalósításukat elhalasztjuk. Talán félünk, mert nem akarunk kudarcot vallani, vagy egyszerűen csak az adott pillanatban kényelmesebb nem megtenni valamit, dacára annak, hogy épp azt érezzük, meg kellene tennünk. Ilyenkor olyan jól esik megmagyarázni, miért nem teszünk meg dolgokat, miért nem lépünk, fejlődünk. Meggyőződésem, hogy azért vagyunk ezen a földön, hogy értelemmel töltsük meg napjainkat. Ezért ne szalasszuk el az alkalmas időt, tartsunk ki, küzdjünk és vállaljuk a nemszeretem pillanatokat is! Ne féltegessük, hanem használjuk az életünket! Fejlődjünk! Osszuk meg a mindennapjainkat másokkal szeretetből!
Kihívás: Gyakran tudjuk, hogy mit kellene tenni, de mégsem tesszük. Kérd Istent, hogy tegyen késszé a cselekvésre, és segítsen véghezvinni azt, amit elhatároztál!
Ötlet: Fodorné Nagy Sarolta: Böjti tanácsok gyülekezeteink számára