megtévesztés [339570]

Nem szeretem ezt a huszonegyedik századot. Valószínűleg, ha más korban éltem volna, arról is ugyanígy vélekednék, de mivel ez a lehetőség nem adatott meg számomra, így maradnék az előbbi kijelentésemnél. Miért? Mert minden olyan zavaros és kusza. Még a múlt század gennyes sebei sem érkeztek kifakadni, a történelem sem szűrte még le a maga tanulságait a millió és millió értelmetlen halálból, az ember pedig még mindig a 20. század latrinájában vonaglik – erre itt van ez, a még csak kölyökkorú új évszázad. És teljes a köd és a homály. Nem tudni, ki barát és ki ellenség, ki/mi a nő és ki/mi a férfi, ki/mi az igaz és ki/mi hazudik, ki/mi akar segíteni és ki/mi akar csak még egyet belerúgni a szerencsétlenbe. A 21. századi sebesült zsidó még a gyengéden közeledő samaritánust is ellökné magától, a tékozló fiú csak még egy tetemes összeget szeretne lehúzni apja kártyájáról, és talán még Jézust is Nobel-békedíjjal jutalmaznák. Egyszóval: fura minden.

Mostanában, ahogy a Jelenések könyvét olvassuk, újra és újra feltűnik a „megtévesztés” szó, amit általában a szöveg arra használ, hogy leírja a vadállat, a fenevad és hasonló házi kedvencek programját. Az a dolguk, hogy megtévesszék a Földön élőket. Még a szenteket is. És sikerül is nekik. Nem szeretem a hasonlítgatást, de tudnék sok kortárs jelenséggel párhuzamot vonni: média, politika, nagy beszélők – Urambocsá’: egyházak… Folyik a munka, amely egyre átláthatatlanabbá változtatja még a legalapvetőbb igazságokat is. Már most fekete a fehér, édes a keserű és világosság a sötétség.

A középkor egyháza úgy tartotta, hogy a Lélek hét ajándékot oszt szét a hívők között, nevezetesen bölcsességet, értelmet, jótanácsot, tudományt, lelki erősséget, jámborságot és istenfélelmet. Egyik református énekünk még mind a mai napig őrzi ezt a hagyományt. Nem tartom véletlennek, hogy éppen a bölcsesség került az első helyre. Bölcsesség. Sajnos eléggé nagy tévképzeteink vannak arról, mit is jelent ez a szó. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egyenlő az ismerettel. Pedig nem: a legnagyobb Dr. habil Phd. professzorok is képesek sokszor rendkívüli badarságokat mondani és tenni. Talán azt hisszük, hogy a bölcsesség automatikusan jön az évek számával, a megszerzett képesítésekkel, rengeteg kipróbált élethelyzettel. A tapasztalat azt mutatja, hogy még sincs így: nem adják az érettségihez, és még az ősszé érett ember is lehet egészen pulya, ha döntéshozatalról van szó.

3975067535_3856f9c514_b [339569]

A Biblia szerint a bölcsesség nem evilági. Nem kitanulható, nem elsajátítható. Sem iskola, sem tanár bácsi nem biztosíthatja; és én magam sem tudok bizonyos mennyiségű meditációval és önszorgalommal szert tenni rá. A bölcsesség isteni magasságokban van, már-már maga is isteni fogalom (ld. Példabeszédek 8).

1Nem kiált-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az értelem? 2Kiáll a magaslatok ormára, az útra, a keresztutakra. 3A városba vivő kapuknál, a bejáratoknál hangosan kiált. 4Hozzátok kiáltok, férfiak, szavam az emberekhez szól. 5Legyetek okosak, ti együgyűek, legyetek értelmesek, ti ostobák! 6Hallgassatok rám, mert fontos dolgokat mondok, ha felnyitom ajkamat, helyes, amit mondok. 7Mert szám igazságot szól, ajkam utálja a gonoszt. 8Számnak minden szava igaz, nincs bennük csalárdság vagy hamisság. 9Mind világosak az értelmeseknek, és az ismeretre vágyóknak érthetők. 10Intésemet fogadjátok el, ne az ezüstöt, inkább a tudást, mint a színaranyat!11Mert értékesebb a bölcsesség az igazgyöngynél, és nem fogható hozzá semmiféle drágaság. 12Én, a bölcsesség, együtt lakom az okossággal, és nálam van a megfontolt tudás. 13Aki féli az URat, gyűlöli a rosszat. A kevélyt és a kevélységet, a helytelen utat. meg az álnok beszédet gyűlölöm. 14Enyém a tanács és a jutalom, én vagyok az értelem, enyém a hatalom. 15Általam uralkodnak a királyok, és rendelkeznek igazságosan a fejedelmek. 16Általam vezetnek a vezérek, és ítélkeznek igazságosan az elöljárók. 17Szeretem azokat, akik engem szeretnek, megtalálnak engem, akik keresnek. 18Gazdagság és megbecsülés van nálam, maradandó vagyon és igazság.19Gyümölcsöm drágább az aranynál, a színaranynál is, és jövedelmem a színezüstnél. 20Az igazság ösvényén járok és a törvénynek az útjain, 21hogy örökséget adjak az engem szeretőknek, és megtöltsem kincstárukat. 22Az ÚR útjának kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen. 23Az ősidőkben formált engem, kezdetben, a föld keletkezése előtt. 24Mikor még nem voltak mélységek, megszülettem, mikor még nem voltak tele a források vízzel. 25Mielőtt a hegyek helyükre kerültek, a halmok létrejötte előtt megszülettem; 26amikor még nem alkotta meg a földet, a rónákat, még a világ legelső porszemét sem. 27Ott voltam, amikor megszilárdította az eget, amikor kimérte a látóhatárt a mélység fölött. 28Amikor megerősítette odafönt a fellegeket, amikor felbuzogtak a mélység forrásai, 29amikor határt szabott a tengernek, hogy a víz át ne léphesse partját, amikor kimérte a föld alapjait, 30én már mellette voltam, mint kedvence, és gyönyörűsége voltam minden nap, színe előtt játszadozva mindenkor. 31Játszadoztam földje kerekségén, és gyönyörködtem az emberekben. 32Ezért, fiaim, hallgassatok rám, mert boldogok, akik megőrzik útjaimat!33Hallgassatok az intésre, hogy bölcsek legyetek, és ne hanyagoljátok el azt! 34Boldog ember az, aki hallgat rám, ajtóm előtt vigyázva minden nap, ajtófélfáimat őrizve. 35Mert aki engem megtalál, az életet találja meg, és kegyelmet nyer az ÚRtól. 36De aki vétkezik ellenem, magának árt, gyűlölőim mind a halált szeretik.
A bölcsesség sem nem ismeret, sem nem tudás, nem is életkor, de még kevésbé tapasztalat. A bölcsesség nézőpont, szemléletmód. Egy olyan közeg, állapot, élet, amely képes Isten szemével látni a dolgokat, amely a legsimább és legnegédesebb álarc mögött is képes felismerni a megbúvó pokoli gonoszt. Amely a leginkább kilátástalan helyzetekben is tudja, hogy melyik a jó út. A bölcsesség mindig aktuális, mivel pontosan érzi, mit kell szólni vagy tenni az adott pillanatban. A bölcsesség Isten szemével néz és figyel, az Ő orrával szagol, az ő szájával ízleli meg a mindenkori világot; az Ő fülével hallja és különbözteti meg az igazság és a hazugság hangját. Nyugodtan ki merem jelenteni: a bölcsesség a hívő ember hatodik érzéke.

TeSó, nagy szükséged van a bölcsességre – hidd el nekem! A legsűrűbb éjszakában a legfenségesebb fénnyel lobogó fáklya ez. Ez a zavaros huszonegyedik század pedig nem élhető túl józanon nélküle. És ami a legjobb: ajándék. Az Isten ajándéka. A Lélek ajándéka mindazoknak, akik kérik azt Tőle (Jakab 1,5).

Én Pünkösd felé haladva leborulok Elé, és kérem, hadd töltsön be a Bölcsesség Lelkével még jobban:

Oly nagy vagy Uram
oly távolinak tűnik világod, úgy riaszt fölséged,
oly idegennek látszik gondolataid útja s járása,
oly nehéz valód s kegyelmed
felfogása,
hordozása,
szolgálata!

A bölcsesség szent ajándékával
tedd ízessé számomra világodat,
hozd közelbe a távolít,
otthonivá az idegent,
természetessé a természetfölöttit.
Ahogy nem kell magunkon
erőszakot venni,
ha jól ismert, ízletes étel áll előttünk,
– ilyen jól ismert,
ízes valósággá légy számunkra, Uram!
Vedd el szeretetem fáradtságát,
áldozatom és helytállásom
kikényszerített-voltát,
a mindennaposság ás szokásosság közönyét,
elmém ernyedő hangulatát,
a kötelességszerűség és becsületes helytállás komorságát.
Add bőséggel, Uram a Bölcsesség Lelkét!

(Belon Gellért: Ima a Szentlélek hét ajándékáért, részlet)

Homoki Gyula

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .