„Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!” (2 Móz 20,16)
A pörnek vége. Mindenki hazament. Még Barabás is. A téren senki nem maradt. Vérét szolgák jöttek feltörölni. A kritikus percben nem volt, ki mellette szóljon. A tanúk, akiket maga mellé választott, egyedül hagyták a vádlóival. Az övéi közül még a legbátrabbak is elfutottak. A máskor bátor szikla is megingott. Ezt hajtogatta mindenkinek: „Én nem ismerem őt!” De talán a legfájóbb az volt, mikor egyik barátja árulta el bizalmát. Csókkal. Öleléssel.
Aztán hamis tanúk jöttek, valótlant állítva. Többen. Vádlón. Jutalmat remélve. Néma maradt megannyi száj, mely szólhatott volna, így a pernek hamar vége lett.
Az ítélet megszületett: meg kell halnia annak, akinek minden szava, tette és egész élete az Atya szeretete mellett tanúskodott.
Krisztus ma új tanukat keres.
- Olyanokat, mint a pogány százados a kereszt alatt: aki az igazat igaznak mondja, akkor is, ha más ezt nem akarja meglátni.
- Olyanokat, akik mindvégig kitartanak. Akiket nem rettent meg egy apró kellemetlenség, egy kritikus szó, egy ellenvélemény. Nem határolódnak el, nem húzódnak félre.
- Olyanokat, akik bátran szólnak, meggyőződéssel és nem maradnak némák.
- Akiknek az élete összhangban van azzal, amit hirdetnek.
- Akik Róla tesznek bizonyságot az Igaz és Hű Tanúról.
Koronatanúkat keres. Olyanokat, aki szavára megszületik valaki szívében a sorsdöntő kérdésre a válasz: „Én az Igazságot választom! Én az Életre szavazok! Nekem Ő kell!”
Leszel-e az Ő tanúja?
Vándor Gyula: Tanúd vagyok
Tanúd vagyok, Uram, hisz én is láttam,
Hisz én is jártam Pilátus udvarában.
Ott álltál némán, arcul veretve,
Szemünkbe néztél szótlan, szeretve.
Tanúd vagyok, Uram, hisz én is láttam,
Hisz én is jártam Pilátus udvarában.
Tanúd vagyok, Uram, hisz végigéltem,
Hisz én is néztem kereszteden a vétkem.
Ott függtél csendben, kínokban égve
Szenvedtél értem, megmentve lelkem.
Tanúd vagyok, Uram, hisz végigéltem,
Hisz én is néztem kereszteden a vétkem.
Tanúd vagyok, Uram, hogy más is lásson,
Más is csodáljon és leborulva áldjon.
Hadd tudja minden ember köröttem,
Van út a mennybe közted s közöttem.
Tanúd vagyok, Uram, hogy más is lásson,
Más is csodáljon és leborulva áldjon.
Nagy György