|
|
Olvasd el: Hóseás 2,16-25
Nagyító alá: Azért most én csábítom őt: elvezetem a pusztába, és szívére beszélek.
Azután adom vissza szőlőjét,
és az Ákór völgyét a reménység kapujává teszem.
Ott majd úgy felel nekem, mint ifjúsága idején,
mint akkor, amikor kijött Egyiptom földjéről. Hóseás 2,16-17
Két vers, pár szó csupán. Mégis egy aranybánya, amely rengeteg kincset tartogat, számtalan igazságot Istenről, az Ő tervéről – rád nézve. Benne van a múltad, a jelened, a jövendőd. Benne vagy te magad is. Kérd Istent, mielőtt nekikezdenél, hogy segítsen aranyrögöket lelni ezekben a percekben!
|
|
|
Lassan olvasd el többször a verseket és magadban, vagy papírra rögzítve válaszolj a kérdésekre!
- A Hóseás könyve úgy mutatja be Isten és a népe kapcsolatát, mint egy elég problémás házasságot. Isten, mint egy szerető férj ragaszkodik a népéhez, a nép azonban újra és újra elpártol Tőle, paráználkodik, félrelép, házasságot tör. Milyen érzés Istenre, mint a te szerelmedre gondolni? Gondoltál-e már valaha így Rá?
- A 16. versben Isten csábításáról olvasunk. Mi jut eszedbe erről a szóról? Ki az, akit el kell csábítani? Miért van szükség általában erre? (vö. Bírák 14,15; 16,5 – itt ugyanez a szó szerepel)
- Miért éppen a pusztában akar Isten az ő szerelmesével/feleségével beszélni? Miért lehet a puszta a legjobb hely egy ilyen randevú számára?Mit akar adni Isten a pusztában Izráelnek? Miért lehet fontos az „azután” kifejezés a szövegben? Mit jelenthet a szőlő, amit Isten vissza akar adni?
- Ákór völgye annyit jelent „A nyomorúság/baj völgye” – a Józsué könyve 7. részében igencsak szerencsétlen történések színhelye. Mi sűrűsödik számodra bele ezekbe a szavakba: „nyomorúság völgye”? Mit akar Isten ebből a helyből tenni?
- A 2Móz 15,1-21-ben megtaláljuk Izráel énekét, amelyre hivatkozik a 17. vers. Ilyeneket olvasunk: „Éneklek az Úrnak, mert igen felséges… Erőm és énekem az Úr… Az Úr vitéz harcos…” Miért hagyja el az ember Istent, miért kell MÁS, ha ilyen az Isten?
- Nézd át újra a verseket: mik azok az igék, amelyek Istenre vonatkoznak, és melyek azok, amelyek az emberre?
Most tegyük kissé személyesebbé a dolgokat! Képzeld el, hogy ott ül Isten veled szemben (tudom, Jézust könnyebb odaképzelni 🙂 – tégy, ahogy szeretnéd), és ha van rá lehetőséged, akkor gondolkodj hangosan a következő kérdéseken, úgy válaszolj rájuk, mintha a veled szemben ülőnek mondanád!
- Milyen dolgok, emberek, bálványok csábításának engedsz könnyen? Hogy képzeled el Isten csábítását?
- Mi jelenti számodra most a pusztát? Isten oda akar kicsábítani téged is. Ott akar a szívedre beszélni. De hol is van az a bizonyos ott jelenleg a te életedben?
- Ákór völgye – a nyomorúság völgye. Hol és miben tapasztalod meg jelenleg ezt a völgyet? Hogyan képzeled el, hogy Isten éppen ezt a völgyet változtatja majd a reménység kapujává? Hogy képzeled el az áttörést?
- Emlékszel a saját Exodusodra? Az első szeretetedre? Az ifjúságod énekére? Hol csúsztak el a dolgok? Hol síklott félre? Hol vagy most?
|
|
 |
|
|
Szerelem. Hát, nem egy egyszerű dolog. Kínzó, féktelen, vak, telve gyönyörűséggel és keserűséggel. Megdöbbentő, hogy Isten szerelmesként mutatkozik be a Hóseás könyvében. Méghozzá a legmegalázottabb, legnyomorultabb szerelmesként: a felszarvazott férj szerepében. Így néz rám – mint szerelmesére, mint egyetlenjére, szemének féltett világára. És hív, már-már pofátlan módon csábít ki a pusztába: oda, ahol nyugodtan beszélhetünk, ahol már annyi időt töltöttünk együtt s annyi sok közös emlék köt egybe minket. És adni akar: a múlt lezárását, tiszta lapot, nyomorúság és baj helyett reménységet. Újra meg akar ajándékozni az első énekkel, az első szeretettel. Önmagával. Itt áll előttem, gyűrű a kezében… Igent akarok mondani… Igent.
|
