Biblianyitó imádság: Istenem, segíts most az igédre koncentrálnom! Csendesítsd el cikázó gondolataimat, és töltsd meg a szívem a te Szentlelkeddel. Hadd legyen ez a hely, ahol most ülök, az én „pusztám”, ahol semmi mást nem hallok, csak a Te hangodat. Adj nekem fület a halláshoz! Ámen.

Olvasd el: Zsolt 107.

Nagyító alá: „Adjanak most hálát az ÚRnak szeretetéért, és az emberekkel tett csodáiért! Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és dicsérjék a vének gyűlésében! A folyókat pusztává tette, a forrásokat sivataggá, a gyümölcstermő földet szikessé a rajta lakók gonoszsága miatt. A pusztában bővizű tavat árasztott, a szomjú földön forrásokat. Éhezőket telepített oda, akik várost alapítottak lakóhelyül.” Zsolt 107, 31-36.

A Zsoltárok könyve tele van személyes imákkal, érzelemmel teli könyörgésekkel, és költőien megfogalmazott dicséretekkel. Hasonlóan a mi imádságainkhoz – még ha azok nem is olyan művésziek. Ezen a böjti napon arra bátorítalak, hogy írd meg te is a saját zsoltárodat a mai olvasmány alapján. A te szíved mivel van tele? Azzal töltsd fel az alábbi sorokat!

„Hálát adok neked, Uram, szeretetedért, amiért  ______.

Magasztallak, mert te ______ és ______  vagy.

Teremtményeid csodálatosak! ______ és a(z)  ______ .

Olyan az igéd nekem, mint a ______ .

A Te akaratod keresem, mert ______ .

Segíts magam mögött hagynom a bűneimet, és bocsásd meg, hogy ______.

Áldd meg a böjtölésem, Istenem, és add, hogy sikerüljön  ______ .

 

Ma hálára akar tanítani. Kihozott a pusztába, elém rakott egy zsoltárt, és azt akarja, hogy én is vegyem számba a csodákat az életemben. „Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért” – ismétlődik négyszer is a fejezetben. Az én életem közel sem tökéletes. Isten jól ismeri nehéz napjaimat, kételyeimet és bánataimat. Azt az oldalam, amit a közösségi profilom mások elől jól eltakar. Neki gyakran sorolom el félelmeimet, de a csodáiról ritkán készítek listát imáimban.

Fel tudom még idézni egyáltalán ezeket a csodákat? Hogyan történt a legutóbbi Isten-élményem, amikor minden kétséget kizáróan éreztem a jelenlétét, hogy hozzám szól, és hogy irányít? Mivel rendelkezem most, amivel szegényebb voltam, mielőtt megszólított? Emlékszem-e még arra, amikor először éreztem, úgy, mint korábban soha, hogy Isten személyesen Nekem mond valamit igéjén keresztül?

Ma számadásra hív az Úr. Lehet, hogy nem tökéletes, de áldott életem van, és nem akarom ezeket az áldásokat semmibe venni. Tudomást akarok venni róluk, és ma – a böjt 11. napján – itt a pusztában arra használni az elcsendesedésem, hogy kérés, panasz és hátsó szándék nélkül, csak szeretetből kifejezzem a hálám a Teremtőmnek.

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .