 |
„Uram, közel voltam Hozzád, mégis elszakadtam”. Virágvasárnap után, amikor mindenki Jézust ünnepelte, pompával, pálmaágakkal, hozsánnával, közeledik Nagyhét utolsó napjainak sötétsége. A dicsőítéstől a megvetésig, megtagadásig. Eltávolodni. Az élet forrásától. Istentől. Olvasd el: Jer 2, 1-13 Nagyító alá: „Menj és hirdesd Jeruzsálemnek: Ezt mondja az ÚR: Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére, mátkaságod szeretetére, amikor követtél a pusztában, a be nem vetett földön. Az ÚR szent tulajdona volt Izráel, termésének a legjava. Akik ették, mind meglakoltak, rossz végük lett – így szól az ÚR. Halljátok az ÚR igéjét, Jákób háza és Izráel házának minden nemzetsége! Ezt mondja az ÚR: Mi rosszat találtak bennem őseitek, hogy eltávolodtak tőlem? Hitványságok után jártak, és maguk is hitványakká váltak.” Jer. 2,2-5 |
 |
Számodra mit jelent hűtlennek lenni? Negatív, vagy pozitív jelentést hordoz ez a szó? Hűtlennek olyasvalamihez lehet lennünk, ami mellett korábban kitartottunk – legyen az a társunk, az elveink, a meggyőződésünk. Mihez lett hűtlen az igeszakaszban Izráel?
Istenem, hadd adjak először hálát Neked, amiért ….. Be kell vallanom, hogy…………. Neked hatalmadban áll, hogy Úrrá légy körülményeimen, saját gyengeségeimen. Kérlek, segíts, hogy… |
 |
|
 |
Olyan az élet, mint egy vízi csatában evickélő hajó. Lehet, hogy tűzszünet van éppen, hallani a sirályokat és látni a vízfelszínen megcsillanó napfényt — jól mennek a dolgok. Van, hogy dörögnek az ágyúk, s bár az egyik fronton minden klappol, a másik oldalon csúnya lékkel küszködik a hajó. Az is megesik, hogy nem érkezel a mélyben ide-oda szaladgálva betömni az egyre szaporodó lékeket. Örök harc a felszínen maradásért. Ilyen az Istennel való kapcsolatunk is. A vízbe kerülő tárgyak természete, hogy elmerüljenek. Előbb vagy utóbb. Persze lehet hajót tervezni, s építeni, de az mégsem lehet sosem tökéletes biztonságban. Zátonyok, sziklák, viharos szél, rosszul dolgozó legénység — annyiféleképpen lehet pár óra alatt roncs csupán a tengerfenéken. Ha nem ápolod a kapcsolatod Istennel, léket kap, s elmerülhet a bizalmad, hűséged hajója. Ha nem teszel érte, hogy a víz felett maradj, egyre távolabb kerülsz az életet jelentő levegőtől, míg már nem marad erőd, hogy a felszínre ússz. Haragudhatsz a levegőre, a szélre, a hajóra, a tengerre, vagy a legénységre – ne felejtesd el: te vagy a kapitány a hajódon. A te felelősséged, célt ér-e vagy sem. |
