 |
Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni, Olvasd el: Mt 11,1-19 Nagyító alá: Amikor azok elmenőben voltak, elkezdett Jézus beszélni a sokaságnak Jánosról: „Miért mentetek ki a pusztába? Szélingatta nádszálat látni? Ugyan miért mentetek ki? Puha ruhákba öltözött embert látni? Hiszen akik puha ruhákat viselnek, a királyok palotáiban vannak. De hát miért mentetek ki? Prófétát látni? Azt láttatok, sőt – mondom néktek – prófétánál is nagyobbat. Mt 11,7-9 |
 |
Mt 3, 10-12: Mi volt Keresztelő János igehirdetésének sarkalatos pontja? Mire hívta ő az embereket? Miért? Mire számíthatott, amikor felismerte Jézusban Isten küldöttét? Mit várt Tőle? Jn 12,47: Mi volt Jézus célja? Ha a kettőt összeveted, érted-e János kérdését: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” Mt 3,1.5: Hol tanított Keresztelő János? Bele lehetett botlani véletlenül az utcán járkálva? „Miért mentetek ki a pusztába?” (7.v.) – Tényleg, mi kelthetett érdeklődést az emberekben? Keresztelő János stílusa? Netán az, amit tanított? „Szélingatta nádszál” – Milyennek gondolod azt az embert, akit ezzel a képpel lehet jellemezni? Hogyan neveznéd azt, aki ennek épp az ellentéte? Írj le öt jellemvonást, ami ehhez köthető! „Puha ruhákba öltözött ember” – kik öltöztek díszes, jó minőségű ruhákba? Mt 3,4: Milyen volt Keresztelő János kinézete és életvitele? Szerinted kinek a szavára adnak inkább: egy igénytelen kinézetű szónokéra, vagy egy drága ruhába öltözött főemberére? Mi vehette rá mégis az embereket, hogy kimenjenek a pusztába? Mi lehetett a céljuk? Mit vártak? Mt 3,3: Prófétaként mi volt Keresztelő János feladata? Miről ismert rá Jézusra? (Jn 1,32-33) Amikor ez a beszélgetés elhangzik, Jézus épp Kapernaumban tanít, János pedig onnan mintegy 200 km-nyire, a Holt-tenger partján levő Machairous-erődben van fogva. Rád milyen hatással lenne, ha egy kétségbeejtő helyzetben bátorítást, erősítést, elismerést kapnál valakitől, akit nagyra tartasz? Olvasd át újra az igeverseket és a jegyzeteidet! Mire tanít ma téged Keresztelő János, a megalkuvást nem ismerő, népszerűséget nem kereső, célját állhatatosan követő, önmegtagadó, Jézusra mutató követ? Mi az, amin változtatnod kellene ennek fényében a saját életedet tekintve? Beszélj erről Istennel! |
 |
|
 |
János egy nagyon érdekes figura: ma, ha megjelenne a világunkban, felszállna a buszra, besétálna a szomszéd kisboltba furcsa hatást keltene. Talán a maga korában is furcsának tartották, mégis volt benne valami, valami egészen különleges, ami miatt ez a furcsa kinézetű és viselkedésű ember vonzotta az emberek figyelmét… Hallgatták, és hatással volt rájuk… … Néha azon kapom magam, hogy igen kényelmesen elvagyok magamban a hitemmel. Úgy megélem a szobám négy fala között, de nem nagyon viszem ki az utcára. Nagyvárosban élve kicsit más megélni a keresztyénségét az embernek: kis helyen nem sok választásod van, de itt az is lehetsz, meg sok minden más is. Azt hiszem általánosságban úgy ‘kulturáltan’ vagyok hívő: ha kérdezik felvállalom, de nem nyomom mások arcába – az tolakodás. Viszont János példája ma engem önvizsgálatra indít: oké, hogy nem nyomom le mindenki torkán Jézust, nem nyomatom a szent szövegeket addig, míg a velem szemben ülő már fuldoklik tőle – de vajon tündököl-e a személyemen át Jézus szeretete, a hit és a bizalom mások felé? Vajon kimondva, vagy kimondatlanul hírnöke vagyok-e Istennek? Vajon a világi munkámban, életemben megcsillan-e a hitem? És vajon Jézus rám is büszkén mondaná: ez az én prófétám! Nem mindenki lehet a nagy puszta Jánosa, nem mindenki vezethet százakat, ezreket. Sőt nem is attól leszünk jó próféták, ha unos-untalan Jézusról beszélünk, vagy legalább egy embert naponta megtérítünk – de mindannyian lehetünk Jánosok a mi személyes terünkben, pusztánkban. Bármilyen ijesztő mindenki életében van legalább egy ember, aki követi, figyeli őt. Akit csendben érdekel, hogy te, mint hívő ember hogyan éled meg az életed mindennapjait. Vajon Ő mit lát? És vajon Jézus: szélingatta nádszálat, vagy egy prófétát lát benned, bennem? |
