Szerelemről és házasságról szakszerűen

Timothy Keller neve nem ismeretlen azok számára, akik egy kicsit is nyitott szemmel böngészik az aktuális tengerentúli keresztyén sajtót. A New York-i Redeemer megagyülekezet alapítója és vezetője napjaink egyik legmarkánsabb presbiteriánus vezetője, gondolkodója. Mivel a presbiteriánus egyház ága, amelyet Keller is képvisel, sok szempontból közel áll a reformátushoz, gondolatai közt sok hasonlóságot tudunk felfedezni az általunk is ismert, klasszikus protestáns szerzőkkel.

Mégsem ez teszi Keller írásait, prédikációit fogyaszthatóvá, hanem a dialektika és a dialógus. A dialektika, amely feszültséget jelent és felhívja a figyelmet a folytonos ellentétre az Isten és az ember között, illetve Jézus Krisztusra, akiben ez az ellentét megbékíttetett. A dialógus, azaz párbeszéd, amelyet Keller különböző világnézetekkel, tudományterületekkel folytat írásain belül és éppen ezért könyvei széles spektrumban képesek tárgyalni és felölelni egy problémát.

Istennek hála már a magyar olvasóközönség is találkozhat Keller könyveivel, egész jó fordításokban. Nekem a házasságom előtt pont az a könyve került a kezembe, amely a házasságról szól, és amelyet feleségével, Kathy Kellerrel közösen írtak. Nem fogom lelőni a poént, de ezt a könyvet nagy szeretettel tudom ajánlani háromféle embernek: akik házasság előtt vannak, akik házasságban élnek, és akik már elváltak. Mindenki profitálhat belőle, megváltozhat szemlélete és látása a házasságról. Kellerék a saját házasságuk mélységeit sem kendőzik el, beavatnak a saját életükbe, mikor leírják, hogyan estek túl egy-egy nehéz időszakon és hogyan tanította vezette őket Isten.

Kedves Olvasóm, keríts időt, lehetőséget arra, hogy időt tölts ezzel a könyvvel. Hisz tanulhatunk mi a házasságról és szerelemről idézetes képekről, sekélyes bölcselkedésből, de ez a könyv mélyre visz: tanít szeretni, másképp nézni a másikra, másképp tervezni. Ajánlóm végén hadd álljon itt néhány részlet a könyvből. Ha tetszettek, juss hozzá a könyvhöz: vedd meg, kérd kölcsön, ha egy ismerősödnek megvan. Hidd el, ha elkezded, nem fogod tudni letenni egykönnyen.

• „Feltesszük, hogy létezik számunkra egy tökéletes társ, akit gondos keresés révén megtalálunk. Ám ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja a házasság egyik kulcsfontosságú aspektusát, nevezetesen azt, hogy soha senki nem az „igazival” házasodik. Nem is tudjuk, hogy kivel kötünk házasságot – csak azt hisszük, hogy tudjuk. Esetleg még ha eleinte azt hisszük is, hogy ő az igazi, előbb-utóbb megváltozik majd. A házasság hatására ugyanis senki nem marad az, aki volt. A legnagyobb gondot az okozza, hogy egyszer csak egy idegen mellett találjuk magunkat, akit meg kell tanulnunk szeretni és gondoskodni róla”
• A házasság révén közelebb kerülünk egy embertársunkhoz, mint bármilyen más kapcsolatunkban. Ezért már a házasságkötéskor mindkét fél alapjaiban kezd el változni, anélkül, hogy tudná, miféle átalakulásra számíthat. Szándékunk ellenére kénytelenek vagyunk megváltozni, ahogy házastársunk is.
• A házasság azért olyan fájdalmas és csodálatos egyszerre, mert az evangéliumot tükrözi, amely szintén fájdalmas és csodálatos. Önmagunkban bűnösebbek, gyarlóbbak vagyunk, mint gondolnánk, de Jézus Krisztusban teljesebb szeretetben és elfogadásban van részünk, mint remélnénk.
• A szeretet igazság nélkül nem több szentimentalizmusnál: támogat és megerősít, de nem segít felismerni a hibáinkat. Az igazság szeretet nélkül túl kemény: felvilágosít, de úgy, hogy ne halljuk meg, amit mondani akar.
• Isten megváltó szeretete Krisztusban az igazságban gyökerezik – megmutatja, kik vagyunk, ugyanakkor szeretetével feltétlenül elkötelezi magát mellettünk. Ez a kettő együtt annyira megerősít minket, hogy képesek vagyunk szembekerülni az igazsággal és megbánni bűneinket.
• A Biblia nem úgy méri a szeretetet, hogy mennyit kapunk, hanem hogy mennyit vagyunk hajlandóak adni magunkból a másiknak. Amikor valaki azt mondja: „Szeretlek, de nem kell nekem erről papír”, gyakorlatilag ezt érti alatta: „Annyira azért nem szeretlek, hogy minden más lehetőséget kizárjak. Annyira nem szeretlek, hogy teljesen neked adjam magam”. Akinek „nincs szüksége papírra”, az még nem is érett meg a házasságra.
• A házassági eskünek visszatartó ereje van, újabb esélyt ad a szeretetnek és stabilabbá teszi a kapcsolatot hogy az első hónapok és évek szeszélyes, törékeny érzelmei az idő múlásával megerősödhessenek és elmélyülhessenek.
• A házasság nem tünékeny érzelmek véletlenszerű következménye, hanem az idő és akarat gyümölcse. Bármelyik házasság, legyen az boldog vagy boldogtalan, végtelenül érdekesebb, mint bármilyen romantikus kapcsolat, legyen az akármilyen szenvedélyes.
• A szeretet és törvény kéz a kézben jár, mert a házasság a Biblia szerint szövetségi viszony.
• Nagyrészt azzá válunk, akivé bölcs ígéreteink és az azokhoz való ragaszkodás tesz bennünket.

Remélem ezek a kimazsolázott részletek kíváncsivá tettek. Jó olvasgatást!

Laskoti Zoltán