Istenre gondolok. A Szentháromságra. A Mindenhatóra. A minden képzeletet felülmúlóra. Ahogy milliárdokban ki nem fejezhető évvel ezelőtt Ő már volt. Örök létező. Arról elmélkedek, hogy nem volt kezdete. Azon tűnődöm, hogy Ő ‒ Atya, Fiú és Szentlélek egy tökéletes, egész közösség. A szeretet legharmonikusabb tánca. A teljesség legtökéletesebb létezése. Aztán arra is gondolok, hogy Neki tényleg nincs szüksége semmire. A szó legszorosabb értelmében minden szükségen felül áll. Nem szorul rá arra, hogy angyalokat teremtsen. Arra még kevésbé, hogy univerzumot alkosson, benne egy aprócska bolygóval, kicsinyke mozgó lényekkel. Mi többet jelent ez számára annál, ami már egyébként is Ő, és ami egyébként is már az Övé?
Ha Istenre gondolok, az Ő nagyságára, végtelenségére, felfoghatatlanságára, bonyolultságára és összetettségére, arra, hogy mennyire nem tudom még csak el se képzelni azt, amit soha nem lesz képes a korlátolt elmén befogadni ‒ akkor újra és újra értetlenül állok a karácsony ténye előtt. Mit keres ez az Isten a jászolban? Hogy illik az egész csecsemősége, törékenysége, kiszolgáltatottsága mindabba, amiről én az előbb ábrándoztam? Egyszerű ámulattal kérdezem: Miért lett Isten emberré? Miért jöttél te közénk? Miért jöttél el e világra?
Jó ezeket a kérdéseket napról-napra feltennünk karácsony ünnepe felé haladva. Éppen ezért, úgy gondoltuk egymás között a TeSó-csapat tagjaival, hogy az idei adventi naptárunkban ezeknek a kérdéseknek eredünk a nyomába. Mindennap egy-egy virtuális ablakot kinyitva a Szentírás egy-egy válasza[1] áll majd előtted, melyek mind ugyanarra a kérdésre felelnek majd: Miért jött Jézus a világra? Kérünk, tarts velünk ebben az adventben, és csodálkozzunk rá együtt arra, mennyiféle választ kínál számunkra Isten Igéje arra nézve, hogy miért is lett Isten Fia emberré. Bízunk benne, hogy a négy vasárnapon keresztül megosztott személyes élményeink is tükrözik majd a magunk módján ezt a rácsodálkozást, és építő tartalommal fognak szolgálni számodra. Csak remélni tudjuk – és mi biztosan ezért imádkozunk –, hogy ezután az advent után nem csupán a karácsonyi láztól lihegve rogyunk le a jászolnál, hanem gyönyörködve nézzük a csodát, mert mi magunk is többet értünk már belőle, mert Ő maga is többet mutatott meg magából.
Áldott készülődést, TeSók!
Homoki Gyula
[1] Köszönjük az ötletet és a – némileg általunk kibővített – szentírási helyek összegyűjtését Szabados Ádámnak – http://divinity.szabadosadam.hu/?p=17294
Idei adventi naptárunkat ide kattintva találjátok meg.
