Azt pedig tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, és hogy őbenne nincsen bűn. (1János 3,5)
Az advent időszaka magában hordozza az elmélyülést, az Istenre figyelést, a lélekben elcsendesedést… Ugyanakkor van benne valami megmagyarázhatatlan, melegséggel eltöltő érzés, ami – ha az ember igazán, teljes szívvel éli meg ezeket a napokat – egészen karácsonyig elkíséri.
Mi gyakran ajándéktárgyakban, finom ételekben és egyfajta csak a karácsonyra jellemző hangulatban gondolunk az ünnepre, s bár az ünnepi ajándékozás, adakozás szokása egy emberek ihlette hagyomány, mégis mára mindezek szinte eggyé váltak a karácsonnyal.
Azt hiszem számomra azért kedves ez az ajándékozásban megnyilvánuló egymás iránti kölcsönös törődés, mert valahol a fenti ige is ezt sugallja. Isten irántunk való mélységes törődését láttatja meg velünk. Hisz Jézus a bűntelenségét áldozta fel értünk. Ő egyszerre jött elvenni és adni. Elvette minden bűnünket, hogy nekünk ajándékozhassa a lehetőséget egy reményteljes és egyben örökké tartó életre.
Talán ma épp itt az ideje annak, hogy újraértékeljük a rohanó, szürke hétköznapjainkat, és minden egyes pillanatra drága áron megvásárolt különleges ajándékként tekintsünk!
Dolenai-Balogh Beáta
