„Boldog, aki hitt, mert beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki.” (Luk 1,45)
Milyen egyszerűen hangzik! Akárcsak ez: nyisd ki a csapot, és jönni fog a víz. De valóban csak ennyi a teendő? Higgyem, és beteljesedik?
Erről most hirtelen az a magát női önbizalomedzőnek nevező személy jutott az eszembe, akinek az instant, könnyen emészthető életbölcsességeit olyan sok tizen-, huszonéves osztogatja a közösségi hálón. Hidd el, hogy szép vagy, okos vagy, magabiztos vagy, és az is leszel! Hidd el, hogy képes vagy rá, meg tudod valósítani, sikeres vagy, és — Tádám! — az is leszel! Biztosan sokakat kiábrándítok, ha azt mondom: nem, nem leszel olimpiai bajnok ritmikus gimnasztikából, ha nem örököltél ehhez megfelelő testalkatot, állóképességet, és nem kezdtél el idejében foglalkozni a sportággal. Beszélhetsz magad és mások örömére, helyesen, választékosan, kifejezően, de nem leszel elismert és keresett rádióbemondó, ha nincs természettől fogva kellemes hangszíned. Sportolhatsz az egészséged megőrzéséért, hogy kondiban tartsd magad, de hiába akarsz NB 1-es kosárlabdázó lenni, ha csak 160 centire nőttél. Ez most nem hangzik túl igazságosnak, ugye?
Csak, hogy tiszta legyen a kép: nem az önbizalom és a célkitűzések ellen kampányolok. Ha képtelen vagy elhinni, hogy meg tudod csinálni, akkor önbeteljesítő jóslatként előrevetíted a kudarcod. Ha azt mondogatom magamnak, hogy úgyse bírok ki futáskor még száz métert, akkor valószínűleg tényleg elkezd szúrni az oldalam, és feladom. Ha egy fellépés előtt a színfalak mögött állva azt ismételgetném, hogy úgysem vagyok képes lejátszani, akkor nagy eséllyel nem sikerülne túl jól a produkció. A kívánt eredményt megcélzó pozitív gondolatok nélkül már tényleg csak a csoda segíthet. No, de hol van akkor az igazság? Mégis igazuk van az ilyen önbizalomedzőknek: elég elhinni, és sikerülhet bármi?
Boldog, aki hitt, mert beteljesedik… de nem akármi! Nézd csak: amit az Úr mondott neki. Itt a kulcs mindahhoz, amit elérhetsz. Isten csodálatosnak tervezte a tested és az elméd, hihetetlen dolgokra vagyunk képesek. De nem akármire (!), nem irracionális teljesítményre. Usain Bolt például elképesztő rekordokat állított fel, az egyszerű, mezei utca emberét háromszor hagyta volna le egy képzelt futóversenyben: egyszer oda, egyszer vissza, és aztán megint oda. De azért azt nem várnánk el tőle, hogy egy 2010-es 562 lóerős Ferrarit kielőzzön, ugye? Nem hiszem, hogy Isten valaha ilyesmit ígért volna neki. Úgy gondolom, hogy egy természettől fogva vastag csontozatú és egyáltalán nem hajlékony lánynak nem ülteti el azt az olthatatlan vágyat a szívébe Isten, hogy ritmikus tornász akarjon lenni. Nem kívánja Isten a halaktól sem azt, hogy szárnyat növesszenek, és versenyre keljenek a sasokkal. De megígérheti a paripának, amit futásra alkotott, hogy a távolságot szélként hasítva legyőzi majd az összes akadályt, ami az útját nehezíti.
Vizsgáld meg az Úr igéjét, mit ígér neked a te életedre nézve? Megvan? Akkor hagyd tombolni kicsit a kételyeket, és ints búcsút nekik! Ez is kész? Akkor most hidd el azt az ígéretet. De tiszta szívből, igazán, mintha máris a tiéd lenne!
Kiss Julianna
