Böjti egypercesek 13.
Amikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Betfagéba, az Olajfák hegyéhez értek, Jézus elküldött két tanítványt, és ezt mondta nekik: „Menjetek az előttetek fekvő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt: oldjátok el, és vezessétek hozzám. Ha valaki szól nektek valamit, mondjátok meg, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és azonnal elengedi azokat.” Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék a próféta mondása: „Mondjátok meg Sion leányának: Íme, királyod jön hozzád, szelíden és szamáron ülve, igavonó állat csikóján.” A tanítványok elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Jézus parancsolta nekik: odavezették a szamarat a csikójával együtt, ráterítették felsőruhájukat, Jézus pedig ráült. A sokaság legnagyobb része az útra terítette felsőruháját, mások ágakat vagdaltak a fákról, és az útra szórták. Az előtte és utána menő sokaság pedig ezt kiáltotta: „Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban.” Amint beért Jeruzsálembe, felbolydult az egész város, és ezt kérdezgették: „Ki ez?” A sokaság ezt mondta: „Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.” (Mt. 21,1-11)
Voltál már egészen biztos valamiben vagy valakiben? Hogy ez vagy az pont úgy fog történni, hogy az adott ember pont úgy fog lépni, és semmiképpen sem máshogy? Mert neked megmondták, megígérték, mert te tudod, láttad, tapasztaltad, olvastad. Elhitted.
Ezek az emberek is tudják. Biztosak abban, hogy Izráel jövendőbeli királya vonul be szamárháton Jeruzsálembe. Kitörő örömmel fogadják. Talán kicsit furcsállják, hogy pont így érkezik, nem királyhoz illő pompával, ugyanakkor már megszokhatták, hogy Jézus néha szokatlanul viselkedik, nem úgy, mint mindenki más. De ha Jézus megtartja mindazt, amit mondott az új királyságról, az új rendről – arról, hogy ott már nem lesz több szenvedés –, akkor még ezt is elnézik neki.
Jézus is tudja. Nem is csak hogy tudja, így tervezte már az elejétől kezdve. Mennyire különbözik ez a terv attól, ami az izráeli nép vagy a tanítványok fejében volt. Mennyire más a végkifejlete az Ő tervének… mennyivel kevesebb pompa és ragyogás van benne. Legalább abban a bizonyos emberi értelemben.
Látom magam, ahogy számtalan élethelyzetben Jézusnak szegezem a kérdést: Ki is vagy, Uram?
Ezért arra hívlak most, hogy Te is ülj le Jézussal a csendben, s kérdezd meg Tőle: ki Ő a saját életedre nézve? Ki Ő akkor, amikor kilép az általad felállított keretek közül? Vagy akkor, amikor nem adja meg azt az ezer éve áhított dolgot? Vagy amikor nem úgy jön, és akkor, ahogyan te vagy az Izráeli nép várta.
Abban bízom, hogy Jézus mindig kész a párbeszédre. Most is vár, gyere!
Marofejeva Nelli
