Böjti egypercesek 14.
Azután bement Jézus a templomba, és kiűzte mindazokat, akik a templomban árusítottak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította, és ezt mondta nekik: „Meg van írva: Az én házamat imádság házának nevezik: ti pedig rablók barlangjává teszitek.” Azután vakok és bénák mentek hozzá a templomba, és meggyógyította őket. (Mt. 21,12-14)
Azt mondanám, hogy egy keresztény ember nem így oldja meg a dolgokat. Egy hívő embernek nem lehet fegyvere az erőszak. Mi szeretettel gyógyítunk. Ebben a képletben nincs helye székborításnak, mert az durva, darabos, szúrós, szögletes. Nem puha, nem keresztényi.
Jézus kiborult. Mert bizony Őrá sem jellemző ez a mód, Ő mindig higgadt, halk beszédű, szeretetteljes. De itt elveszti a fejét, mert úgy tűnik, van az a gyalázat, amit még Ő sem bír nyugodtan tűrni. Olyan, amit egyszerűen nem lehet.
Sok dolgot megmozgat bennem ez az igerész. Egyrészt, hogy hányszor érzem én magam dudvának a virágok között, amikor nem vagyok már képes szépen reagálni. Itt eszembe jut, hogy tényleg ember volt Ő is. Egyszerű, érzelmekkel teli ember, aki néha szinte elveszti a fejét. És akkor kicsit megnyugszom, hogy nem baj, ha bocsánatot kérek, hát Ő majd érteni fogja.
Másrészt: százezerszer gyalázták meg Őt, személyesen. Kikezdték a legalávalóbb stratégiákkal, átverték, meghurcolták, megszégyenítették, de akkor nem. Akkor tűrte. Szelíden, csendesen, szó nélkül. S amikor az imádkozás szent helyét gyalázzák, amikor az Atya ellen vétenek, na akkor tajtékzik, és székeket borogat.
Komoly példa itt előttem Jézus. Két fontos kérdéssel fogok ma imádkozni, és erre hívlak téged is. Gondold át, hogy mikor voltál úgy igazán, fájdalmasan dühös attól, amikor a Mindenhatót gyalázták a jelenlétedben? Vált még ez ki belőled bármi érzelmet, vagy már csak toleránsan eltűrsz mindent? El tudod te még veszíteni a fejed az Isten ügyéért?
S ami még ennél is fontosabb:
Meg tudod ítélni, hogy hol ér véget a szent düh, és hol kezdődik a személyes sértettségből fakadó mérgező indulat?
Sárközi Andrea