Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. (Ézs 11,1)
Karácsony második napján egy különleges vendég szeretne bebocsátást a magánszféránkba és kéri, figyeljünk rá, mert valami fontosat akar mondani nekünk. Ézsaiás próféta ő, akire több mint 700 évvel Jézus születése előtt különleges üzenetet bízott Isten. Az üzenet első részlete így szól: vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről.
Nem a levegőben lóg ez az ígéret, hiszen ha visszaolvasunk az előző fejezetekben, akkor láthatjuk, a nép nehéz történelmi helyzetben van. Betelt a harag pohara Istennél és most kiönti a népre, a prófétával fogságra készítteti őket. Ezért beszél Ézsaiás arról, hogy az egész ország olyan lesz, mint egy letarolt erdő, ahol már csak a fák gyökerei árulkodnak arról, hogy itt valamikor élet volt. Az egyik gyökérről pedig növekedésnek indul egy kis ág, olyan vékony, mint egy vessző. De ezen az ágon gyümölcs terem – békessége kiárad a világra.
Kedves olvasóm, talán te is olyan évet készülsz zárni, amikor észrevétlenül – vagy nagyon is láthatóan – folyt a bűn favágása az életedben. Talán neked is voltak vereségeid, veszteségeid, nagy ágak, amiket lassanként lefűrészelt a harag, irigység, sértődékenység, közöny. Esetleg neked is új életet kell kezdened, mert egészen a gyökeredig visszavágott a bűn, nem tudtál megmenteni semmit a régiből. Ha te is ilyen szemmel olvasod az Igét, akkor vársz arra, hogy a pusztítás után kapj egy jelet: van-e élet még a gyökerekben? Lehet-e tovább lépni? Hadd mondjam: lehet. A mi Urunk a bűn legnagyobb aratása után is képes új kezdetet adni. Ha csak egy vesszőszálnak, gyönge hajtásnak is tűnik az az új, amit Jézus elkezd az életedben, arra kérlek, vigyázz rá, és már örülj előre, hogy ebből a hajtásból fa lesz, új élet lesz. És akkor nem csupán az fog meghatározni, milyen vastag volt az ág vagy a törzs, amit elvesztettél, hanem tudsz majd örülni az újnak, mert az újat az Úrtól kaptad.
Ünnepzáráskor sokan úgy érzik, beteltek, elteltek már az ünneppel, esetleg jelentkezik az ünnepi csömör is. Nem bírunk befogadni új üzenetet, nem bírunk enni még egy kis süteményt vagy ételt. Kívánom, ne ezzel a kellemetlen teltséggel lépj ki a karácsonyból, hanem legyen az ünnep zárása egy új élet kezdete – függetlenül attól, mit vesztettél el, míg Krisztusban gyökerezel, ajándékba kapod az új életet Tőle.
Laskoti Zoltán
