„Semminek nincs értelme. Ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.”
Ezzel a felütéssel kezdődik Janne Teller Semmi című ifjúsági regénye (Scolar Kiadó, 2011). Ha valaki nem ismerné a művet, ezek a mondatok nem egy élete derekán lévő, kiégett embernek, hanem a nyolcadik A osztályt végül nem megkezdő Pierre Anthon szájából hangoznak el. Miután ezt kijelenti, kivonul az osztályteremből, és felül az iskolához vezető út szélén álló szilvafa egyik ágára. Osztálytársai elhatározzák, nihillista társuknak bebizonyítják, az életnek márpedig van értelme. Tervük, hogy egy régi fűrésztelep omladozó pajtájában összegyűjtenek mindent, ami az életüknek értelmet ad. Elkészítik a Fontos Dolgok Halmát. Persze elsőre mindenki lódít, és leharapott fejű műanyag baba, elrongyolódott zsoltároskönyv, csorbult porcelánok alkotják a kupacot. Majd kitalálnak egy új módszert a fontos dolgok kiválasztására, így egyre értékesebb, az identitásukat meghatározó dolgokból épül a halom, amely lehet, meg is győzi Pierre-t, és ezzel kezdetét veszi a játszma – a többit pedig olvasd el.
Hogy ennek mi köze a Csillagponthoz?
Rengeteg fiatal már csak korosztályi sajátosságból is Pierre Anthon hozzáállásával érkezik a találkozóra. Valahogy odatéved, valaki elrángatja, és ott van, mert ott kell lennie. A lelkigondozói csapat tagjaként társaimmal gyakran látunk ilyen helyzeteket. Ugyanakkor rálátásunk van a másik oldalra is: arra, ahogy a Pierre Anthonok kihívást támasztanak, és ahogy a szervezőkben tudatosul, hogy van ez az öt nap, bebizonyítani, hogy az életnek van értelme, mert az Isten országához tartozás értelemmel tölti meg.
A Csillagpont csapata is bizonyítani, pontosabban bizonyságot tenni akar, így elkészíti a Fontos Dolgok Halmát. A 2021-es találkozóra már most készülnek a szolgálók, a főelőadó, az igehirdetők, hogy minél érthetőbben, jól szemléltetve, a korcsoport nyelvén felmutassanak valamit Isten országából. A gazdag programkínálat is a Fontos Dolgok Halmához tartozik, hiszen emberek tudásukat, idejüket, figyelmüket hozzák a résztvevőknek – és akkor még a láthatatlan szolgálatokat nem is említettem (az anyagi forrásokat elő kell teremteni, az úrvacsora rendje sem alakul ki magától, és a regisztrációs rendszernek is egyszer el kell készülnie ahhoz, hogy párszor összeomolhasson). Az önkéntesek egytől egyig bizonyságtevők, akik kimondva vagy kimondatlanul életük történetét hozzák, amely a legnagyobb kincsük, keresztény identitásuk része, megosztják hogyan találkoztak Istennel, aki megmentette őket, és most növekednek, Krisztusba gyökereznek a Lélek által. Komoly előkészület előzi meg ezt a pár napot.
Egyre nagyobb a kupac, egyre értékesebb dolgokat dobunk rá. És amikor odaérünk a helyszínre, mi szervezők, szolgálók egy üres helyet látunk, de hajt minket, hogy tudjuk, van valamink, valamink amiért érdemes… mármint nem Csillagpontot rendezni, hanem élni. Mély levegő, még fel kell építeni, formát kell adni a tartalomnak, berendezni a termeket, helyszíneket, színpadot állítani, kiderülnek a hiányosságok, például hogy véletlenül lelkigondozóként fejenként csak egy „Meghallgatlak” feliratú póló van az öt napra, elcsúszott az infó (legfeljebb majd nagyobb távolságot tartva hallgatlak meg, konstatáljuk). Így túllendülünk, mert van ez a sok minden, a Fontos Dolgok Halma, amivel készültünk, és ez a tudat segít a kihívásokkal szembenézni. De ez sok minden, mégsem valami.
Az első nap, amikor a résztvevők is megérkeznek, izgulunk, és a tömeget látva valahogy eltörpül a Fontos Dolgok Halma, és az öröm mellett megjelenik egy napról napra formálódó félelem is, hiszen az idő gyorsan telik, aggódunk, hogy nem szólítódnak meg a fiatalok, és látjuk, hogy a mi halmunk, a mi kis valamink, ami nagyon sok áldozat, idő, vita, kompromisszum, vita, nincskompromisszum, árán rétegződött egymásra, na ez még mindig Semmi.
Szükséges semmi, de még nem valami. És akkor talán mi, az önkéntesek félünk már a legjobban, mert megragad ez a semmi, szorongat, hogy mi lesz, ha Semmi. És imádkozunk, kérünk és
kegyelem.
Masri Mona Aicha
lelkész, író, a Csillagpont lelkigondozói csapatának tagja