Mivel nekünk is két évet kellett várnunk a gyermekáldásra, így ez alatt az idő alatt sokszor találtam vigaszt Anna jól ismert történetében, aki kitartóan imádkozott a templomban, Isten pedig meghallgatta őt, és gyermeke született, Sámuel, akit aztán Istennek szentel. A történetet újraolvasva tűnt csak fel, hogy Anna nemcsak búslakodott és imádkozott, hanem azt is olvassuk, hogy „csak sírt és nem evett semmit.” (1Sám 1,7). Ez egy másféle, kevésbé szabályozott böjt, mint amilyenhez hozzá vagyunk szokva. Nem a farizeusok szigorú keretek közé szorított és időhöz kötött vallásos szokásának megélése, hanem a szomorúságának természetes következménye. Meg a tehetetlenségéé, amit a terméketlensége okán érez: bármennyire is akarja, a gyermekáldásért egy ponton túl ő már nem tud mit tenni, az Isten kezében van.
Az elmúlt két évre gondolva nekem is eszembe jut olyan időszak, amikor annyira magam alatt voltam, hogy enni sem volt kedvem. Amikor anyukám coviddal a kórházban küzdött az életéért, én itthon, tehetetlenül, hat hónapos terhesen a Bibliához menekültem, olvastam és imádkoztam, de szinte fel sem keltem az ágyról. Gondolni sem bírtam az ételre.
Máskor viszont – és nálam ez a jellemzőbb –, amikor rossz passzban vagyok, nemhogy kerülöm az élvezeteket, hanem inkább azokba menekülök. Besokallva a háborús hírektől eszek egy csokit a boldogsághormonok miatt, vagy megnézek egy részt a kedvenc vígjátékomból, hogy nevessek egy kicsit, és egy pillanatra elfelejtsem ezt a borzalmas valóságot.
Talán ez az oka, hogy veszedelem és kétségbeesés idején a Biblia válasza oly sokszor a böjt. Hogy ne az eszképizmust, a stressz-evést válasszuk, a valós helyzet letagadását és az élvezetek felé való menekülést, hanem helyette az Istenhez való odafordulást.
A böjtünkre ez is egy stratégia lehet. Hogy valahányszor kedvünk támadna valami finomsággal felvidítani magunkat, vagy valami viccessel elterelni a figyelmünket, helyette mondjunk el egy gyors imát Istennek. Beszéljünk arról, ami valójában nyomaszt minket, és várjuk Tőle a vigasztalást.
Molnár-Kovács Dorottya
