Van az a klisé, amit olyankor is szoktunk használni, ha egy giccses lakásdekorációt vagy egy nagyon erős sminket látunk, de akkor is, ha valaki hosszú és unalmas szónoklatba kezd: a kevesebb néha több. És bár tényleg az unalomig túlhasznált mondatról van szó, materialista kultúránknak közel sem ez a mottója. Ami ma tiszteletreméltó, az sokkal inkább a kemény munka, a sok munka, a teperés, hogy jobb pozícióban legyünk, hogy többet keressünk, szebb házban lakhassunk, jobb dolgokat vásárolhassunk magunknak…
És mivel mi, keresztyének is ebben a világban élünk, nem nehéz felülni erre a vonatra, amelyen látszólag mindenki más is utazik. Még akkor sem, ha kapásból el tudnánk kezdeni sorolni a bibliai példákat, amelyekből világosan kitűnik, hogy nem ez az Isten útja.
„Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.” (Lk 18,25)
„Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.” (Mt 6,21)
„Menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem!” (Mt 19,21)
Jézus láthatóan nem támogatta a pénzhajhászó, mindig többre vágyó életfelfogást.
Valószínűleg a legtöbbünknek van is elképzelése arról, hogy miért nem: a materializmus önzővé tesz, és bármennyi tulajdont sikerül is felhalmoznunk, mindig lesz még valami, amit még szeretnénk. John Mark Comer, a rohanással való leszámolásról szóló könyvében így érvel a harácsolás ellen:
„Mi van akkor, ha a több cucc végeredményben ahhoz vezet, hogy kevesebbünk van mindabból, ami igazán számít? Kevesebb idő. Kisebb pénzügyi szabadság. Kevesebb nagylelkűség, amelyben Jézus szerint a valódi örömöt találnánk. Kevesebb béke, miközben sietve vezetünk a pláza parkolóján keresztül. Kevesebb fókusz az élet valódi értelmére. Kevesebb mentális kapacitás a kreativitásra. Kevesebb emberi kapcsolat. Kevesebb játéktér. Kevesebb ima. Kevesebb mindabból, amelyre a vágyaim valójában irányulnak?”
Ezen a böjti napon arra hívlak, hogy ne vedd meg, amire szükséged van, vagy amire vágysz. Próbáld ki, milyen, amikor az igényeid nem kerülnek azonnal kielégítésre! Hátha ezzel esélyt adsz Istennek, hogy az űrt, amit vásárlással szoktunk megpróbálni betölteni az életünkben, Ő egy sokkal mélyebb szinten, sokkal tartalmasabban töltse meg, valami végtelenül értékessel.
„De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne.” (Jn 4,14)
Molnár-Kovács Dorottya
