Érezted már, hogy a külső körülmények (jelen esetben a háború) mennyire rányomta a bélyegét az érzéseidre, a lelkületedre és a hozzáállásodra? Elveszítetted az örömöd, békességed, reménységed? Bezárkóztál, elhidegültél mindentől és mindenkitől? Szorongás és félelem lett úrrá rajtad? Vajon ennek tényleg így kell lennie, ha körülöttünk változnak a dolgok? Vajon tényleg ettől függ az örömünk, a békességünk és a pozitív hozzáállásunk? Nem hiszem… bár sokban megnehezíti, az igaz.
“…Változzatok meg értelmetek megújulásával…” (Róm 12:2b)
Változtass a hozzáállásodon, gondolkodásmódodon, tudatosan próbálj pozitív maradni. Íme ehhez néhány tanács:
1. Kerüld az energiavámpírokat!
Kik azok az energiavámpírok? Azok az emberek, akikkel, ha beszélgetsz úgy érzed, leszívják az energiádat. Azok, akik állandóan panaszkodnak és siránkoznak, hogy „milyen rossz az élet”. Azok, akik állandóan a problémáikkal jönnek hozzád, és téged sokszor szinte csak lelki szemetesládának használnak. Azok, akik csak a rossz híreket adják tovább, akik ezekre irányítják a figyelmedet, és ezzel elültetik a bizonytalanságot, a félelmet és a kételyt a szívedben.
„Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel, mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát!” (Péld 22,24–25)
„A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe.” (Péld 15,15)
A jókedv ragályos, de sajnos a rosszkedv is, sőt az még ragályosabb. A rosszkedvből nehezebb jókedvet csinálni, mint a jókedvből rosszat. Óvakodj azoktól, akiknek a társaságában mindig csak a keserűség, a harag, a bánat és a sérelmek a téma, és ezek felemésztik őket! Mert ezek előbb-utóbb téged is felemésztenek, sőt, a sok negatív gondolat változtat a te gondolkodásmódodon is.
2. Keress pozitív gondolkodású embereket!
Mondhatnám azt is, hogy a fentebb leírtakkal ellentétben keress olyanokat, akik mellett úgy érzed feltöltekezel. Akik vidámságot hoznak az életedbe. Akikkel jókat lehet beszélgetni, de nevetni is. Akikkel meg lehet beszélni a problémákat, de ettől sem te, sem a másik nem kimerültnek, leépültnek érzi magát, hanem jó kedvűnek. Keress olyanokat, akik józanul gondolkodnak. Mire gondolok? Sokan képesek túlzásokba esni, és egy kis humoros túlzással, ha már esik az eső árvizet vizionálni. Józanul gondolkodni persze nem azt jelenti, hogy homokba dugom fejem, és nem veszek tudomást semmiről, hanem azt, hogy tisztában vagyok az aktuális hírekkel, de a helyén tudom kezelni, és ki tudom szűrni a túlkapásokat.
3. Amennyire csak lehet, zárd ki a híráradatot!
Amikor kitört a háború – és azóta is – azt tapasztaltam, hogy minél többet bújja az ember a híreket, nézi a videókat, annál mélyebbre sodródik az elkeseredésben, akár teljesen a depresszióig. Vannak, akik már ki sem mernek menni az utcára, állandóan rettegésben élnek, mert ezt vagy azt hallották, ilyen vagy olyan videót láttak. Sokszor azt hisszük ettől csak informáltabbak leszünk, pedig sokszor nem. Saját magunk engedjük az ördögnek, hogy bizonytalanságba és félelembe taszítson.
4. Legyen biztos pont az életedben!
A bizonytalanság, reménytelenség és kétely idején a legjobb, ha van az életünkben biztos pont. S ez a biztos pont ne más legyen, mint az Isten. Nála van az igazi biztonság akkor is, amikor minden bizonytalan. Nála van az igazi reménység, amikor minden reménytelennek látszik. Nála van a békesség, amikor minden félelemre ad okot. Nála van az örömünk forrása is. Ő az út, ami mutatja, hol kell járnunk. Ő az igazság, akkor is, amikor minden igazságtalannak látszik. Ő az élet minden értelemben. Csak ezzel a hittel és reménységgel lehet nemcsak túlélni, de megélni a mindennapokat. Valóban megtapasztalni, hogy mindez nem megöl, hanem megerősít. Mikor, ha nem háborús időkben van szüksége az embernek a legjobban a hitre? A hitre, hogy valóban egy hajszál sem eshet le a fejemről anélkül, hogy az én Uram, ne tudna róla. A hitre, mely elhiszi, hogy akik az Istent szeretik, azoknak valóban minden a javára van. Olyan reménységre, mely túllát a jelenlegi helyzeten, és elhiszi az Ige szavait: „reményteljes jövőt adok nektek”. Most van a legjobban szükségünk Jézusra, Aki megtanít a vízen járni, mikor azt érezzük elnyel bennünket az, amiben élünk. Most kell igazán Jézus Békessége, mely nem olyan, amilyet a világ ad, nem olyan, ami a külső körülményeinktől függ, és nem olyan, amit békeszerződések határoznak meg, hanem igazi belső békesség, mely segít józanul és hittel tekinteni a jelenlegi helyzetre (is). Most van igazán szükség az Úr Lelkére, aki a tanítványokat is olyan bátorsággal ruházta fel, hogy ki mertek menni, amikor minden félelemre adott okot.
5. Járj el közösségbe!
Egyedül nehéz megmaradni. Nem véletlenül mondja Isten már a Biblia első lapjain, hogy „nem jó az embernek egyedül lenni”, ez tényleg így van. S ez nemcsak a másik felünkre igaz, hanem a közösségre is. Nem jó egyedül hívősködni, és nem is lehet. Áltatja magát az az ember, aki azt hiszi közösség nélkül is képes megmaradni. Vegetálni egy ideig talán lehet, de épülni aligha. Merj csatlakozni egy közösséghez, mely által képes az Úr vezetni, tanácsolni, felemelni és feltölteni!
Ülj össze a hívő barátaiddal, töltsetek együtt időt! Áldozzatok az időtökből akkor is, ha azt érzed nincs erre kapacitásod! Az embernek mindig arra van ideje, amire akar időt szakítani. A minőségi idő sokszor áldozathozatallal jár. Amikor azt érzed, hogy kevés a nap 24 órája, mert annyi dolgod van, na pont olyankor kell megállni, és engedni valamiből.
Most pedig gondold végig! Változtass tudatosan gondolkodásmódodon!
„Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét!” (2Tim 1,7)
És mi az a plusz 1 tanács?
Az, amitől gazdagabb a hívő ember, mint a világi. Az, hogy mindennap vezeti az Isten. Nem néha, nem vasárnaponként, nem ünnepekként, hanem naponta. Tehát a plusz egy tanács nem más, mint: Legyen kapcsolatod Istennel minden nap! Olvass minden nap Bibliát, és imádkozz! Bár nagyon egyértelműnek tűnik, de ez nincs a helyén, akkor kezdünk el süllyedni, félni. Akkor leszünk bizonytalanok, reménytelenek, kétségbeesettek. Tehát legyen időd minden nap az Istennel való elcsendesedésre!
Kardos Ágnes
