Jézus a földi élete során sok helyzetben megmutatta, hogyan szolgálhatunk a másik felé. A Biblia számtalan példát tár elénk, mikor nem kímélve önmagát, nem foglalkozva mások véleményével fordult oda az esetlen, segítséget váró emberhez. Ott volt köztük és nemcsak mondta, hanem meg is tette: odahajolt, megalázkodott és segítő kezet nyújtott. Ehhez elengedhetetlen a szeretet. Háttérbe szorítani önmagamat és a másik embert magam elém helyezni csak szeretettel lehetséges.
Annyiszor tapasztaltam már, hogy ha a szeretetről nemcsak beszélek, hanem lépéseket is teszek, olyan csodákat élek meg, amik által én töltődöm fel, amikből aztán erőt tudok meríteni. A szolgálat egy gyönyörű kifejezése a szeretetnek. Mikor megengedem, hogy a fény rólam egy kicsit a másik emberre irányuljon, sokkal szebb kép tárul elém.
Engedjetek meg néhány egyszerű példát:
- mikor a gyermeked szeme csillog, mert nem a munkát vagy egy sorozatot választottál, hanem a vele töltött közös időtöltést;
- mikor a rászoruló gyermek arca felragyog, mert bár nem számított ajándékra, mégis kapott;
- mikor a párod helyett megcsinálod az ő feladatát, ő pedig viszonzásul mosolyogva szorít magához;
- mikor a gyülekezetben elvállalsz egy szolgálatot, és cserébe lelki feltöltődést kapsz;
- mikor egy idős embernek segítesz a nehéz csomagokkal, ő pedig szorosan megfogja a kezedet hálája jeléül;
- mikor a kollégádnak felajánlod a segítséged, és látod a meglepődöttséget az arcán, de az örömöt is;
Ezt a felsorolást lehetne még folytatni nagyon hosszan. Kérlek folytasd te is, de ne csak gondolatban, hanem tettekben is! Ne csak az adventi időszakban, hanem hónapról hónapra, hétről hétre egész évben. Tegyük ezt ne kényszerből vagy valaki unszolására, hanem tegyük meg tiszta szívből, őszintén, hogy az életünk tele legyen élményekkel, tapasztalatokkal, emlékekkel!
Biró Alexandra
