Egy nap mindennek vége szakad. Elmúlik a világ és annak kívánsága is. Az első ég és az első föld elmúlik majd, és a tenger sem lesz többé. Isten letöröl minden könnyet a szemekről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúlnak. Nem lesz templom, és nem lesz szükség a napra, sem a holdra, hogy világítsanak.
Nem kell majd hit: színről színre fogunk látni. Nem lesz szükség reménységre, hiszen beteljesül minden, ami előre megmondatott.
A világ vége utáni napon egyetlen dolog fog megmaradni: a szeretet.
Mert Isten maga a szeretet.
Ma talán elszomorít, hogy a ház még mindig a feje tetején áll; az ajándékok egy része nemhogy becsomagolatlan, de még ötleted sincs, hogy mit kellene adni; a család is szerte-széjjel. A teendőknek a végét sem látni – azt meg főleg nem, hogy mikor lesz végre normális, békés ünnepünk.
De tudod, egy nap mindez értelmét veszti – minden, ami most kétségbe ejt vagy gúzsba köt. Egyetlen dolog fog megmaradni: ami szeretetből született.
Ha választanod kell, hogy kedves légy vagy hatékony, legyen egyértelmű, hogy mi a legfontosabb és legsürgősebb ma (is):
Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet. (1Kor 13,13)
Olasz Tímea
