„Pál, szokása szerint, itt is elment a zsinagógába. Három héten keresztül minden szombaton beszélgetett a zsidókkal az Írásokról.” (Apostolok Cselekedetei 17,2 – Egyszerű Fordítás) Ami számomra igazán meglepő Pál apostol missziójában, hogy mert kockázatot vállalni. Az első századi római városok csak úgy hemzsegtek a mindenféle vallási és filozófiai…

Néha elképzelem, hogy milyen anya lennék. Az én anyukám nagyon erős asszony. Tőle tanulom meg, hogy milyen méltósággal viselni az élet nehézségeit Sosem volt velem elfogult, kioktató, ahogyan most sem az. Csak figyel. Nem ad direkt tanácsokat, bízik bennem. Tőle örököltem szarkazmusomat, szilárdságomat, érzelmi stabilitásomat is.

Társasozunk. Ő sorra veszi le a bábuimat, s nagyokat kacag közben. Aztán egyszer én kerülök helyzetbe. Hosszú tépelődés után leveszem a bábuját. Már elmúlt ötéves, hadd tanuljon veszíteni, taktikázni. Nem tanul. Dühösen felpattan, rám borítja a táblát, majd, mielőtt otthagyna, az arcomba kiabálja: „Jossz vagy, buta vagy, tolvaj!…

Szeretem a kettő és négy év közötti gyermekek világát. Nincsenek sablonok, skatulyák. Bármit és mindent lehetségesnek tartanak. Végtelen nagy a képzelőerejük és ötletesek. Nem mellesleg: igazán viccesek.