Az élet tele van ellentétekkel. Például: fehér és fekete, jó és rossz, vidám és szomorú, csendes és zajos… Hosszan sorolhatnám még ezeket, de én most mégis a csendről és a zajról szeretnék megosztani veletek néhány gondolatot. A legelső gondolat, ami most a csendről eszembe jutott az egy ének:…

Egyre bővülő családomban rá kellett jönnöm, hogy nagyon sokféle csend létezik. Kisgyerekek mellett elsőként az a csend jut eszembe, ami gyanús, amikor sejtem, hogy valami rosszban sántikálnak, mert mindhárman igen csendben vannak. Van az a csend, amikor feszülten várjuk, hogy végre megtörjön – mint egy gyermek születésénél, amikor…

Nagyszombat a csend ideje. Nem a nyugodalmas, hanem sokkal inkább a fájdalmas, kínzó csend napja. A nagypénteki gyász utáni csend ideje. Jézus a sírban. A tanítványai, a szerettei pedig szívük legmélyebb fájdalmával gyászolnak. Ők még akkor nem tudhatták azt, amit mi ma már tudunk. Hogy Krisztus legyőzi a…

Modernkori életbölcsesség, hogy a legjobb ötletek zuhanyzás közben születnek. Rám ez egész biztosan igaz. De ilyenkor szoktam a mentális teendőlistámat is kiegészíteni, eltervezni a másnapi programot, kitalálni, hogy mit főzzek legközelebb, esetleg fejben már elkezdem írni a következő TeSó blog bejegyzésemet. Tudom, nem vagyok ezzel egyedül, és biztosan…

„Légy csendben, és várj az Úrra!” (Zsolt 37,7) A mai világban rengeteg a zaj. Tele van minden zavaróan sok impulzussal. Minden olyan hangos, harsány, hivalkodó. Olyan korban élünk, amelyet a zaj jellemez és nem a csend. Erre gondolva eszembe jut mamám egyik megjegyzése, amit akkor mondott, amikor túl…

„Magadra hagytalak néhány pillanatra, de nagy irgalommal ismét összegyűjtelek.” (Ézs 54,7) Igen, az Úr azt mondja ebben az igében, hogy néhány pillanatra magunkra hagy minket. Ha engem kérdeztek, nem mondhatom, hogy ezek az időszakok valóban egy-két másodpercnek tűnnének. Inkább egy örökkévalóság az, amíg egy-egy nehéz helyzetből kikászálódok vagy…

Légy csendben és várj az Úrra! Zsolt 37,7 Nagy a hétköznapok nyomása és olyan sok a zaj bennünk, ami nem enged megpihenni. Pedig gyakran egyedül arra lenne szükségünk, hogy képesek legyünk lelassítani, s ezáltal végre esélyt adni Istennek, hogy közelebb férkőzzön a lelkünkhöz. Bensőnk szomjazza a csendet, melyben…