Ahogy egy átlagos keresztyén ember hétköznapi életében, úgy az én életemben is általános téma az, hogy milyen a kapcsolatom Istennel. Egy-egy problémával szembesülve sokszor ez a kérdés és a megoldás is egyszerre: hogy állok az Úrral, milyen a kapcsolatom Vele? Távol vagyok Tőle, vagy közel? Gondolok Rá, beszélek…

Szerzőink közül néhányan leírták, hogy miben formálta őket ebben az évben az Úr. Most ezeket az összegyűjtött gondolatokat olvashatjátok el. „Ez az év különösen nehéz volt számomra. Ám Isten megmutatta, hogy másképp is tudja fogni a kezem, mint ahogy eddig megszoktam vagy elképzeltem. A hivatásomból kifolyólag idén megszámlálhatatlanul…

„Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik. Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Azután megáldotta őket…

Készítettem egy labirintust az elmúlás jeleiből, hiszen az életünk hasonlít ehhez. Talán sokszor azt hiszed, hogy eltévedsz. Hogy feleslegessé válik minden lépted. Pedig nem. El-elakadunk, de a dolgok értelme csak egyre beljebb visz. Nagy léptekkel indulunk el, és úgy tűnik, nem nagy dolog ez az egész. Aztán jön…

Van egy igevers, aminek a mélységeibe mostanában egyre gyakrabban gondolok bele: „Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van” (Péld 14,4 Károli fordítás). Csak akkor lesz termés, aratás, ha a föld meg van munkálva, de a munkának vannak melléktermékei, amikkel sajnos számolni…

 „Megkérdezte tőlem: Emberfia! Életre kelnek-e még ezek a csontok? Én így feleltem: Ó, Uram, Uram, te tudod! (…) Majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor fölnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem!” (Ez 37,3;13) Kedves Tesó! Ma arra kérlek, gyere velem egy képzeletbeli útra. Kísérj el arra…

Isten képmására teremtett emberként különleges tulajdonságunk, hogy képesek vagyunk gondolkozni a jelen, múlt és jövő dolgairól. Merengünk a múlton, hogy mit csinálhattunk volna jobban, de terveket szövünk a jövőnkre nézve is. Ezekben a napokban a legtöbb ember a saját bőrén tapasztalja, hogy a következő fél- vagy egy évre…

„Boldog mindenki, aki az Urat féli, és az ő útjain jár.” (Zsolt 128,1) Minden ember életének van alapvetően egy fő kérdése, ami igazán az értékmérője annak, hogy mit hagyunk magunk után, és egyfelől biztosíték is, hogy mi lesz velünk életünk elmúltával. Ez a kérdés így hangzik: mivel telik…

Gurulok a piros lámpa felé. Még 32 másodperc. Na, állhatok itt megint hasztalan! Közeledem, azon gondolkodom, most nem állok olyan közel, mint tegnap, ne kelljen nyújtogatnom a nyakam, hogy mikor lesz már zöld. Lassítok. Felnézek. Három, kettő, egy… piros, sárga, zöld. Azt hiszem, van időm. Akkor, amikor a…

„Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak.” (2Kor 4,7) Olyan szakaszát élem most az életemnek, amikor nagyítóval kell keresnem a legapróbb dolgot is, amiért hálát adhatok. Ebben a helyzetben fedeztem fel ismét ezt az igeszakaszt, amely – váratlan módon…