Az utóbbi időben újra és újra elém kerül az a jézusi intelem, hogy ha „olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek…” (Mt 18,3). Gyermekeimet látva napról napra bontakoztatja ki előttem Isten, mit is jelent, mire is utal ez a gondolat. Gyertek most velem egy pár perces utazásra, és próbáljuk…

Sosem gondolkodtam el igazán azon, honnan származik a szaloncukor. Sem a szüleim, sem a nagyszüleim nem meséltek arról, hogy a szaloncukor eredetileg fondant-cukorka volt, és azért lett ez a neve, mert a polgári szalonokban kínálták ezzel a francia édességgel az ünnepre érkező vendégeket. A 19. század elején valaki…

Akik ismernek, tudják, hogy én sokszor dacolok az Istennel. Sokszor számon kérem Őt, megkérdőjelezem, és az is előfordult már, hogy kételkedtem a tervének tökéletességében. A baráti közösségemnek köszönhetem, hogy tudhatom, van járhatóbb út is. Nigriny-Demeter Adriennt kértem meg, hogy ossza meg velünk egy olyan élményét, amikor különösképpen érezte…

 „Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje, ekkor így gondolkozott magában: Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet. Majd így szólt: Ezt teszem: lebontom a csűrjeimet, nagyobbakat építek, oda takarítom be minden gabonámat és javamat, és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre…

https://www.youtube.com/watch?v=e5Cgd14YK68 Mint egy fotókiállításon. Hétköznapjainkat élő képek tömkelege árasztja el. Szemünkbe zúdulnak, és minden reggel emlékeztetnek – álomnak vége van. Síró képek ezek, keserűséget idézők, amik sajgó, véraláfutásos problémákat juttatnak eszünkbe. Csúnyán összerakott montázs lebeg előttünk. Szétszakadt családokat, felszarvazott férjeket, öklöt tűrő feleségeket, elhanyagolt és koloncként kezelt gyermekeket…

Őszintén, egy kis irigységgel vegyes csodálattal nézek azokra az emberekre, akik soha sem félnek. (Na jó, alaposan át van itatva irigységgel ez a csodálatom.) Jöhet nehézség, ismeretlen helyzet, kihívás és próba, bátran és nyugodtan mennek előre. Szerintem jól csinálják.