Szerző

Rózsa-Gönczy Anna

Szerző

„Íme, én angyalt küldök előtted, hogy megőrizzen az úton és bevigyen arra a helyre, amelyet kijelöltem.” (2Móz 23,20) Az életünk során talán mindannyiunkban felmerülnek kérdések, amik arra vonatkoznak, hogy mit érdemlünk, mi az, ami a miénk lehet ebben az életben, mi az, amit ettől az élettől várhatunk. Hívő…

Tizenegy év hosszú idő, főleg egy blog életében. Ezalatt nemcsak a világ változott körülöttünk, hanem mi is: szerzők, olvasók és maga a blog is. Volt, hogy könnyedén repkedtek a szavak, máskor hosszasan formáltuk őket, de egy dolog mindig állandó maradt: Isten jelenléte, akinek kegyelméből ez a szolgálat mindig…

Közös képek. Szerelmes regénybe illő szövegek. Szívecskék. Közös zenék, élmények, utazások. Csak néhány azon dolgok közül, amikkel nap mint nap találkozhatunk a különböző közösségi oldalakon. És ezeket látva talán időnként megfogalmazódik bennünk a gondolat, hogy mennyire jó lehet a másiknak, milyen tökéletes az élete, a kapcsolata, a házassága,…

Az új év meg úgy egyáltalán az „új” gondolata nagyon kettős lehet bennünk. Egyik oldalról bizonyára látjuk a lehetőségeket, az előttünk álló örömöket, másik oldalról viszont ott van az, hogy mennyire hozzánőttünk már a régihez, és hogy az új nagyon gyakran ismeretlen terep számunkra. Ami pedig ismeretlen, az…

Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak az igazság és a törvény, a szeretet és az irgalom ajándékával. (Hós 2,21) Hóseás története egy különleges történet a Szentírásban. És úgy gondolom, hogy különösen üzen mindannyiunknak, akik szerettünk már valakit viszonzatlanul, vagy hűségesek voltunk valakihez, aki hozzánk nem volt az. Tudjuk azt…

„Gondolt ránk megaláztatásunkban, mert örökké tart szeretete.” (Zsolt 136,23) A korszellem szereti azt sugalni, hogyha valamire szeretnénk vinni az életben, akkor próbáljunk meg minél magasabbra emelkedni, minél több embert megalázni, és ne engedjük azt, hogy mi magunk megalázottak legyünk. Ettől függetlenül mind tudnánk legalább egy olyan eseményt felsorolni…

“A Seregek Urának féltő szeretete viszi véghez ezt!” (Ézs 9,6b) Egyszer régen, valamikor, csak sötétség volt. De a Seregek Ura ott lebegett a sötétség felett. Egyszer régen, valamikor, az ember elbukott. De a Seregek Ura ígéretet adott a bukott embernek. Egyszer régen, valamikor, az emberek szeretetlenek, erőszakosak, bűnösek…

Talán így elsőre a reformáció ünnepe elég elvontnak tűnik. Talán az a kérdés is felmerülhet bennünk, hogy ugyan miben határoz meg engem, 21. századi reformátust az, hogy 507 évvel ezelőtt ezen a napon egy Luther Márton nevű valaki kiszögelte a 95 pontját valami vár kapujára. Vagy talán már…

A hegyen nagy sokaság gyűlt össze. Az emberek egymás között sugdolóztak, beszélgettek. Némelyek nevetve, mások ijedten mesélték az Illés prófétával kapcsolatos fejleményeket, ami miatt most mind itt vannak. Érezhető volt a tömeg feszültsége. Látható volt Baál papjainak a készülődése, majd pedig a próbálkozása arra, hogy az áldozaton fellobbanjon…